Lapis József irodalmi és kritikai érdeklődésének homlokterében a kortárs szépirodalmi művek mellett a gyerekirodalom meghatározó szerzeményei is ott állnak. A Prae Kiadó gondozásában megjelent vaskos tanulmánykötet ad számot a kritikus elmúlt két évtizedben témába vágó írásairól. A rövidebb-hosszabb kritikák, illetve komolyabb elemző dolgozatok a gyerekirodalom különböző műfajaival, nyelvi és képi világával, valamint a befogadás stratégiáival és a jelentések előállításában résztvevő olvasásalakzat sokszínűségével vetnek számot. A kötet egyrészt összegzi Lapis gyerekirodalom-kritikusi működését, ráirányítja az olvasók figyelmét a kortárs trendekre, másrészt az elemzési módokat ad át és kedvet csinál a leendő gyerekirodalom-kritikusok számára, mivel a szépirodalmi művek elemző bemutatásához képest a klasszikus gyerekirodalmi darabokról jóval kevesebb kritika és érdemi ismertetés születik. A szerző mégsem elsősorban a könyvek pedagógiai oldala, sokkal inkább a befogadásban szerepet játszó esztétikai, poétikai és pszichológiai aspektusuk felől érkezik meg a témához. A módszertani bevezetésként is olvasható előszó után három tematikus egységben olvashatjuk az egyes tanulmányokat és kritikákat. Az első (A tükrön túl) a gyerekirodalom dilemmáival vet számot, majd a gyereklíra (Hangok, szavak tánca) sajátos megszólalásmódjáról és értelmezési lehetőségeiről tudhatunk meg többet. Végül a konkrét kritikák és esszék következnek, melyek középpontjában egy-egy fontosabb mű helyezkedik el.