Nemzeti sorsdráma két felvonásban Győri L. János sorsdrámájának cselekménye nemcsak a magyarság, hanem Debrecen és a református egyház szempontjából is sorsfordító történelmi pillanatban játszódik. 1849 januárjától közel fél éven keresztül volt Debrecen Magyarország fővárosa, a szabadságáért küzdő nemzet központja. A felelős magyar kormányt, a népképviseleti országgyűlést, valamint az országirányító hivatalokat is a cívisvárosba menekítették. A színdarab cselekményének hátterét ezek az ismert események képezik, amik mögött azonban számos konfliktus és feszültség húzódott, és az események nem voltak mentesek a manipulált hatalmi játszmáktól sem. A főhős, Könyves Tóth Mihály nagytemplomi lelkész belső meghasonlását látva bennünk is felmerül a kérdés: Hogyan lehet hitelesnek megmaradni és jó döntéseket hozni egy felfordult világban, a politika embertelensége ellenére? „A Trónfosztók korántsem csak a forradalom és szabadságharc iránti lelkesedést jeleníti meg, hanem a bizonytalanságokat és a félelmeket is, különösen a Habsburg-ház 1849. április 14-i detronizációjával kapcsolatban. Ezek részint a történeti források alapos figyelembevételével, részint pedig a szerző dramaturgiai érzékének köszönhetően épülhettek be a dráma szövegébe. Győri L. János munkája méltó emléke a debreceni lelkészek, kollégiumi polgárok és cívisek 1849. tavaszi nemzet- és egyházszolgálatának, a kételyek ellenére is bátor kiállásának, a szabadságharc utáni bebörtönzést és hátratételt felvállaló elköteleződésének.” Fazakas Gergely Tamás irodalomtörténész, egyházkerületi presbiteri főjegyző