Bodovics Éva Judit a 19. századi magyar társadalom-, környezet- és emlékezettörténet kutatója, akinek munkái rendszeresen vizsgálják a természeti katasztrófák társadalmi hatásait és utóéletét. Legújabb monográfiájában, a Tragédia négy felvonásban című kötetben az 1878-as miskolci árvíz történetét és emlékezetét állítja a középpontba, új szempontokkal gazdagítva a katasztrófatörténeti kutatásokat. A könyv legfőbb tétje nem csupán annak bemutatása, hogy mi történt 1878-ban Miskolcon, hanem annak vizsgálata is, miként válik egy traumatikus esemény történelemmé. A szerző azt kutatja, hogyan őrződik meg egy kollektív katasztrófa emléke az egyéni visszaemlékezésekben, a közösségi emlékezetben, az irodalomban, a sajtóban és a későbbi történeti narratívákban. A „négy felvonás” egyszerre utal a tragédia különböző történeti rétegeire és azokra a folyamatokra, amelyek során a megélt eseményből emlékezet, majd történeti tudás formálódik. Az első fejezetben a szerző az elsődleges fogalmi és módszertani alapvetéseket hangosítja ki, majd rátér a tragédia elbeszélésére, illetve a katasztrófa kortárs reflexióinak feltárására. A kötet érzékletesen mutatja be, hogy a katasztrófák nem érnek véget az ár levonulásával: társadalmi, kulturális és politikai következményeik generációkon át tovább élnek.