Toroczkai Wigand Ede Kós Károly kortársa és méltó vetélytársa volt, sőt sok szempontból úttörője azoknak a törekvéseknek, amelyek a köztudatban Kós nevével fonódtak össze. Toroczkai életművével azonban mostohábban bánt a sors: épületeit lebontották, bútorai megsemmisültek, hagyatéka elveszett, kis példányszámban kiadott bibliofil könyveiről máig nem készültek reprint kiadások, írásai, építészgrafikái korabeli folyóiratokban hevernek. Pedig egy egészen különleges, költői tehetségről van szó, akinek munkásságában hagyomány és modernség varázslatos harmóniát alkot. Organikus művészetfelfogása a magyar mondavilág, a székely népi építészet, a reneszánsz lakáskultúra és a legkorszerűbb térszervezés elveit egyesítette egy közös funkcionális koncepció alapján, amelynek középpontjában egyetlen gondolat állt: otthont teremteni az embernek. Ezt a nagyszerű életművet Keserü Katalin elsőként kísérli meg monografikusan földolgozni a teljességre törekedve. A Torockaihoz méltó kivitelű, gazdag színes illusztrációs anyaggal, korabeli fotókkal ellátott kötet bemutatja az enteriőrtervező, az építész, a könyvek, szőnyegek, kertek, színes ablakok készítőjét egyaránt, és közli Toroczkai Wigand Ede építészeti műveinek áttekintő jegyzékét is. A Gerle János és a szerző előszavával ellátott, bibliográfiával, névmutatóval és angol nyelvű összefoglalóval záródó kiadvány nem hiányozhat a nagy magyar építészek és iparművészek munkásságát földolgozó kiadványok mellől egyetlen nagyobb könyvtárból sem.