Poeta natus - ennek tűnhet elsőre Nagy Zsuka, hisz sorai csakugyan az egyszerű szavakkal megszólaló verselőt mutatják, viszont a ciklusos építkezés nagyon is tudatos költőre vall: most megjelenő kötetében hét tematikus részbe szerkesztve olvashatóak írásai, túlnyomórészt prózaköltemények. Ezek egytől egyig reális helyzetekből, konkrét benyomásokból épülnek föl, ugyanakkor egy váratlan fordulat, egy jelző, egy hasonlat, egy metafora rendre kibillenti a képet a valóság síkjából: "Orion-ködben, Feketelyuk, csüng, mint szalagfüggöny, végtelen sárga gyolcs, seb, tapasz, férfinő, lakat, versvágylak-at, celofán" (szubatomok). Minuciózus megfigyelések váltanak át szürreális absztrakcióba, miközben fura, szokatlan szófordulatok, szintagmák, verssorok hökkentik meg az olvasót, például: "Néha húsevők. Néha sziromkönny-tégelyekben pihegnek. Van hogy mint bábok bújnak ki az agyagvázákból. Mint pillangókisasszonyok. Elsőáldozók." (szinesztéziák). Valóságkép és elvonatkoztatás hirtelen váltásaira épül e szövegek magukkal ragadó hatása; Nagy Zsuka valóságelemei absztrakció révén távolodnak el a földtől, és jutnak el egy magasabb szférába. Ez a szféra pedig nem más, mint az emberi viselkedés, jellem, habitus, erkölcs terrénuma, az emberi lényeg, amelyről rengeteg érvényes mondanivalója van a költőnőnek. Az ösztönösen megnyilatkozó költő tehát olykor szürke vagy matt felületű elemekből építi föl a maga nagyon is tudatosan megszerkesztett, algoritmusba rendezett világát, aztán az így létrejövő kompozíciót hirtelen átemeli egy magasabb, olykor nehezen fölmérhető, de emberi vonásokat mutató szférába. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"