Szokatlan szereplőket állított elbeszéléseinek fókuszába Vámos Miklós, amikor a tollseprű forgató takarítók, házvezetőnők világába kalauzolja olvasóit. Nellike, Mártás, Rozika és Lilike, Ágica és Szerda, mindannyian más élethelyzetből kiindulva választják hétköznapjaikban munkaeszközül a címben megjelölt Tollseprűt. Nellike a kicsit, púpos, félszegen bicegő vidéki lányka az ötvenes évek idején segíti egy család munkáját, akkor, amikor már egyáltalán nem divat cselédet tartani, mert az kispolgári csökevénynek számít. Nellike azonban a háziak jóindulatától vezetve szinte családtagként éli életét, miközben a nyolcéves Józsika igencsak megnehezíti hétköznapjait. Mit gondol a gyermek és mit gondol Nellike erről a helyzetről, erre világít rá tűpontos arányérzékkel az író, amikor a két ember érzéseit csúsztatja egymásba.