Igazi szívhez szóló líra Bárdos Attila költészete, akinek a legnagyobb ajándék a csönd, a nyugalom, vagyis az elmélyült figyelem alkalma, lehetősége: a megbékélés keresése, az önmagára találás öröme kap hangot harmóniákban gazdag, ritmusos verseiben, vagy éppen hiányérzetét, a lét ürességét fogalmazza meg. Látszólag tehát az elmélyült, komoly életöröm, a bölcs derű, illetve a hiányérzet költője Bárdos Attila, ám versei világában alaposabban elmélyedve, kiderül, hogy jóval összetettebb a gondolkodói rendszere. Rövid, sok esetben frappáns zárású versei gondolatilag sűrűn rétegezettek, olykor talányosak. Gyakori attitűdje, hogy számot vet az élettel, fölméri a sors útjának kanyarjait, az általa oly kedvelt haikuk klasszikus keretein belül pedig a modern ember világának határait. És e versek befogadásakor sem csupán az élet szépségeit és rút vonásait ábrázoló, az élet dolgait vagy-vagy alapon szemlélő költővel találkozik az olvasó, hanem az élet mélyébe tekintővel is. Ismeri a hatásos vers megalkotásának szabályait, fortélyait; tudja, hogy a zeneiség, a ritmus, a rím milyen fontos eleme a műélvezetnek. Ütemhangsúlyos, rímes darabjai szinte maguktól ragadnak meg az olvasó fülében. Ilyen értelemben a versek formai tekintetben talán dalszerűek, azonban tartalmukat a mélyre néző költő életvallomásának hitele teszi súlyossá. A hagyományos költészet kedvelőinek ajánlható kötet, amely válogatás a teljes - 1967-től napjainkig datálódó - lírai életműből. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"