A versmondó előadóművészként ismert Lutter Imre második verseskönyve folytatása az elsőnek (Lételem, 2022), abban az értelemben, hogy a lírai alany gondolatainak középpontjában a fizikai és a szellemi jólét, test és lélek harmóniájának megteremtése áll a mindenen fölülkerekedő életvágy megfogalmazásával. Ugyanakkor távolról sem egytémájú költő, mert – ahogy a kötet előszavának szerzője, Zalán Tibor írja – megengedi magának, hogy alkalmi költő legyen, hiszen arról ír, amire a pillanatnyi ihlet készteti. A Test és tudat abban az értelemben is folytatása az első kötetnek, hogy a költő ebben is két irányban kísérletezik: egyfelől arra mutat példát, hogy a köznapok emberi mozzanatait miként lehet költészetté emelni, másrészt a líra klasszikus témáit és formáit hogyan lehet a 21. század szemléletéhez igazítani. Lutter Imre költészetéből is levonható az a következtetés, hogy „a dolog örök, a versek változnak”. A kötet három ciklusba (Test/szín; Tudat alatt; Lélektől végletig) sorolt költeményei végső levezetésükben ugyanarról szólnak: milyen jó élni! A szerző a köznapok pillanatnyi mozzanataiban ábrázolja a lét teljességét, illetve e teljesség megérzését: „Kék az ég. Csak fekszem a parton. / Zöld a rét. Tobozok az ágon. / Sárga a hajnal. Felkelek élni. / Piros alkonyat. Gyere csókolni” (Nappalok). Klasszikusokra emlékeztető formakultúrával szól, ugyanakkor aforisztikus sűrítettséggel megkapó fölismeréseket fogalmaz meg: „Vedd észre a boldogságot, / mielőtt lecserélnéd vágyaidra” (Nyisd ki a szemed). Lutter Imre életvágya nem illúziókergetés, nagyon is tudatában van az élet végességének, az elmúlás elkerülhetetlenségének (Baleset), meg annak, hogy a szeretet, a szerelem milyen menedéket nyújtó kell, hogy legyen: „Lelkem elnyűtt nagykabát, beleférsz alá, gyere! / Ha eltaszít a világ, betakarlak vele”. Ez a versvilág formai tekintetben igen változatos, ettől függetlenül ugyanúgy olvastatják magukat az áradó szabadversek (Városkép; A váróteremben; Érintés), mint a formai tökélyt sugárzó, kristályosra csiszolt, ritmikus, rímes darabok, még akkor is, ha rémes gondolatokat idéznek (Auschwitz felé; Lyukas emlékeimmel). Lutter Imre lírája egyedi értéke kortárs költészetünknek, mert a klasszikusoktól ismert gondolatok és alakzatok eredeti nóvumként jelennek meg mához szólóan. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"