A magyar képzőművészet közelmúltjának egy érdekes, talán kevesek által ismert részébe vezeti be olvasóit a jelen kötet szerzője, aki a Honvédelmi Minisztérium alkotótáborai első harminc évének krónikáját festette meg plasztikus színeivel és izgalmas kontúrjaival. A Magyar Honvédség ugyanis mindig is feladatának tekintette a kötelékében szolgáló vagy valamilyen módon hozzá tartozó művészek pártfogását, alkotásaik kiállítását és népszerűsítését. Így jöhettek létre ezek a táborok, melyekben a kor neves művészei dolgozhattak együtt a még csak kezdő alkotókkal, lehetőségük nyílt arra, hogy fiatal pályatársaikat bátorítsák és megtanítsák a mesterfogásokra, miközben saját művészetükben is a kísérletezés útjára léphettek.