Az írónő a ravennai San Vitale székesegyházban szemlélődve tudatosította, „a milliónyi mozaik látványa azt üzente, hogy minden egyes mozaikdarabka számít, fontos, megvan a maga helye, hisz létezésünk és hétköznapjaink is ilyen jelentéktelennek tűnő apró darabokból állnak össze”. A maga írói módszere is e fölismerésen alapul: kollázsokat alkot, majd a részletekből összerakott képet adott esetben visszabontja, átrendezi, hogy új mozaikképet állítson össze. Abafáy-Deák Csillag e módon íródott rövidprózáit gyűjtötte kötetbe, ezek voltaképp csonka szövegek, történések és helyzetek elemi részei, miközben maga a szövegtest nem fragmentált, valamiképp a kerek megfogalmazás benyomását kelti.