A művészektől és a friss közéleti, valamint városi pletykákra mindig éhes közönségtől hangos párizsi éjszakákat idézte a 20. század első éveinek budapesti éjszakai élete, melynek frissen szárba szökő, de annál jelentősebb fejleménye volt a kabaré műfajának meghonosodása, majd a sajátosan budapesti miliőhöz való igazodása. Véghelyi Balázs monográfiája, amely a szerző doktori disszertációjának publikálásra átdolgozott változatát foglalja magában, ebbe a fülledt időszakba, a boldog békeidők utolsó éveibe vezeti vissza olvasóit. A magyar kabaré olyan kiemelkedő szerzőknek köszönhette sikerét, mint Ady Endre, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond. Mivel a szórakoztatás volt az elsődleges cél, a szerzők, a színészek és a kabarék tulajdonosai is mindent megtettek, hogy közönségük igényeit messzemenőkig kiszolgálják. Akitől elpártolt a nagyérdemű, rövidúton lehúzhatta a rolót. A szerző munkája kérészéletű fellobbanásokat, valódi sztárokat, a budapesti közönség ízlésvilágát, a kabarékról tudósító lapok írásait, valamint a kabaré kultúrában betöltött páratlan szerepét vizsgálja az elérhető forrásanyag fényében.