Az erdélyi újságíró riportkönyvben térképezi föl a székelyföldi tanyákat, ezeket a „főúttól és mindentől távoli” apró településeket, és mutatja be lakókat. Az itt élők úgy élnek, mint nemzedékekkel ezelőtti elődeik, miközben a tőlük távoli világ teljesen megváltozott. A szerző arra figyelmeztet, hogy ez az élettér, településtípus rengeteg értéket őriz a székelység múltjából, ezért különösen fontos odafigyelni a tanyasi élet megújításának mikéntjére. A székelyföldi tanyáknak négy típusa különíthető el: az anyafalvak közelében található nyári szállások; az erdőirtások helyén találhatók (főképp a Gyimesekben vannak ilyenek); a románok lakta tanyák mindegyike betelepítés útján jött létre; és vannak kolóniaszerű tanyák, amelyek a bányák vagy fafeldolgozó üzemek környékén jöttek létre.