Az emlékirat szerzője matematikusból lett informatikai, majd telekommunikációs csúcsvezető. Vidéki pólósból lett a vízilabdaválogatott szponzora. A szocializmus oktatási rendszeréből kikerülve lett amerikai alapítású multinacionális cégek irányítója. Azután pedig üzletemberből lett tanító, mentor és támogató, hogy visszaadjon mindabból, amit kapott. Ez az emlékirat azonban a sajátos fejlődésű magyar kapitalizmus története is egyben – a pártállami ügyeskedéstől a rendszerváltó lendületen keresztül a szövevényes jelenig. Sokat árul el a világról, amelyben a szerző egykori vízilabdázóként lubickolni tudott, hogy mire megírta a történetüket, az általa korábban vezetett és világszinten meghatározó vállalatok mindegyike már vagy beolvadt, vagy feloldódott egy névváltoztatásban, vagy elmosta a saját magának (is) köszönhető fejlődés rákövetkező hulláma. Ha tetszik, ez az emlékirat egyben egy túlélési kézikönyv: a Kárpát-medencéhez, Nyugat és Kelet örök tranzitzónájához, egy különc nyelvű kis nép évezredes adottságaihoz, és ezeken belül is a vállalatok sajátos mikroklímájához, tehetséghez, türelemhez, munkához – felelős döntésekhez a lehetségesről és a lehetetlenről. Beck György 1954-ben született Cegléden. Budapesten él. „Ezt a könyvet mindazoknak ajánlom, akiket a magyarországi informatika és kommunikáció fejlődéstörténete érdekel. Beck György ezeken a területeken meghatározó tevékenységet folytató, innovatív cégek vezetőjeként idézi fel emlékeit, osztja meg tapasztalatait, bemutatva a piac fordulatokban bővelkedő átalakulásait az elmúlt 50 évben, és közben hasznos vezetői tanácsokkal is ellátja az olvasót.” – Karikó Katalin „A számtalan személyes kapcsolódás miatt Gyuri életútja számomra letehetetlen olvasmány. A történelmi nyolcvanas, kilencvenes és kétezres évek is végre a helyükre kerültek.” – Straub Elek „A hosszú, közös szakmai út számomra nemcsak inspirációt, hanem egyben biztos viszonyítási pontokat jelentett. Gyuri vezetői kvalitásai és személyisége példaértékű lehet mindazok számára, akik az eredményeken felül maradandó értéket is kívánnak teremteni.” – Czakó Borbála „Ha Gyurira gondolok, kizárólag pozitív emlékek jutnak eszembe. Mindig együtt lélegzett a csapattal, családtaggá vált, a legnagyobb szurkolónkká. Azokban az években csakis a jelenre összpontosítottunk, a csapat sikere prioritást élvezett. Visszafogott egyénisége megnyugtató és a végletekig támogató volt.” – Kásás Tamás