Layla Martínez debütáló regénye az engesztelhetetlen bosszú, valamint a spanyol vidék, a falusi nyomor és kilátástalanság krónikája, melyben a mágikus realista elemek egy izgalmas, a magyar olvasó számára is érdekes elegyet hoznak létre. Az irodalomszerető befogadók számára tartalmas időtöltést ígér a nem is olyan bőlére eresztett kötet, melyet egy könnyed délutáni pihenés során befejezhetünk. A három generáció szaggatott történetét elbeszélő regény végigkíséri olvasóit a huszadik századon; a spanyol polgárháborútól eljutunk a jelenünkig. De a regény valódi tétje nem a történelem, hanem az egyén, kiváltképp a nők sérelmei, melyeket a férfiaktól, illetve az ignoráns, sőt kegyetlen és lekezelő falusi társadalomtól kell elszenvedniük. A két főszereplő, a nagymama és lányunokája egyaránt bekapcsolódik az elbeszélésbe, a narráció az ő szólamaik váltakozása szerint épül fel. Kiderül, hogy a család egy elátkozott házban él, melyet a prostituáltakból meggazdagodó dédapa építtetett, s aki azóta is ott porlad a fal mögött (felesége befalazta, és éhhalálra ítélte kegyetlen kínzóját). A szellemek és árnyak meggyűlnek a boszorkányos házban, melyet a bosszú és a gyűlölet tart össze.