Korsós Gergő első kötete anyagának két szembetűnő vonása van: a költő szereplírát művel és játékos könnyedséggel szól -- erre utal könyvének címe, amely nyilvánvaló utalás a szerepjátszásra. Mintha lényéből fakadóan testesítené meg a homo ludens lírai alanyát, ám a szellemes – olykor hányaveti – sorok mögött ott bujkál a kisgyerek szorongása, megfelelni vágyása, teljesítménykényszere (A katarzist megteremteni; Kocsonyásan félő kisgyerek). Máskor szürreális képzettársításokba vegyít önfeledt szóképes tréfákat, nyelvi játékokat, bursikóz humort, ellenpontozó poénkodást (Kalahári; A mesehős).