„A Szilánkok a prizmából nem történetek gyűjteménye. Ez egy széteső valóság lenyomata…” – olvasható a novelláskötet kiadójától, Balázs F. Attilától való ajánlásában. Pedig izgalmas, feszült hangulatú prózák gyűjteménye a könyv, noha az írói hangsúly csakugyan nem annyira a cselekményre, az amúgy fordulatos epizódokra esik, hanem a történetek által példázott gondolatokra. Így arra: hová jut a jövő űrkutatása, milyen lesz a mesterséges intelligencia kulturális antropológiai hatása, megjelenhet-e idegen élet a Földön, miként hat a modern technikai civilizáció az emberi tudatműködésre?