Hogyan viszonyultak a szerelemhez a 19-20. század fordulóján az emberek? Mit gondoltak a szerelemről, a házasságról, és mit jelentett számukra a hűség fogalma? Milyen volt Budapest „szerelmi élete” ekkoriban? Ezt kívánja bemutatni most megjelenő, gazdagon illusztrált kötetében Pályi Brigitta. Rögtön a bevezetőben leszögezi, hogy aki azt hiszi, a századfordulós Budapestnek minden szerelmespárja „boldogan élt, amíg meg nem halt”, akkor csalódni fog. Ezzel szemben a rideg valóság az, hogy a korszakban a szerelem sokszor nem jelentett mást, csak illúziót, amely inkább csak titokban, a háttérben megbújva létezett, épp ezért sok esetben csalódás, fájdalom és reménytelenség járt a nyomában.