A székelység kollektív nemesi kiváltságainak 1562-es elvesztése fölgyorsította Erdély társadalmának átrendeződését. A széteső struktúrák lehetőséget adtak a nem székely eredetű családok fölemelkedésének mások lesüllyedése mellett. Báthory Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek is sokat tettek a régi családi uralmak lebontásáért, az új elit fölemelkedéséért. Balogh Judit történészprofesszor ebben a könyvében a 17. századi Erdélyi Fejedelemség legmagasabbra jutott székelyföldi családjainak „karriertörténeteit” rekonstruálja. E családok a 17. század második felében értek csúcsra, ekkoriban szilárdították meg a hatalmukat, egymáshoz kapcsolódásuk pedig – rendszerint felekezeti hovatartozást is kifejező – hatalmi tömbök létrejöttéhez vezettek.