A humoros prózák szerzője kamaszkora óta ír verseket, első költeményeket közreadó kötetét mégis csak most, ötvenévesen publikálja. Versei jelentős hányada a szereplíra kategóriájába tartozik, a szerző sokszor bújik más bőrébe, sokszor tekint a világra más szemével: egyszer görög isten (Görög isten), máskor idegenben élő vendégmunkás (A vendégmunkás panaszai), vagy dortmundi török lány (Dortmundi nyár). Verseinek másik szembetűnő vonása, hogy sokszor végig húzódik bennük egy epikus szál, egy cselekvéssorra utaló gondolatmenet. Fölidézi például, hogy annak idején az általános iskolában a népi táncosokhoz osztották be, noha bumfordi, kövér gyerek volt (Néptánc), vagy elmeséli, hogyan készül a tévéhíradó (Híradó).