Csunderlik Péter új kötete történelmet népszerűsítő, olvas¬mányos, de igen informatív esszék sorozatában mutatja be az USA 20. századi történetét attól kezdve, hogy az 1898-as, Kubáért és a spanyol gyarmatbirodalom maradékáért vívott „felszabadító” háborúval a világ színpadára lépett nagyhata¬lomként. A szerző rámutat: az amerikai hódító törekvéseket jellemzően idealista retorikával leplezték, úgymint a civilizá-ció, a szabadság és a demokrácia terjesztése az elmaradott és az elnyomott népeknek. Ugyanakkor számos amerikai elnök valóban hitt az „amerikai kivételességben”, és abban, hogy a legerősebb nemzetnek feladata jobbá tenni a vilá¬got – még ha ez azzal is járt, hogy az emberi jogok védelmé¬ben bombázzanak. Csunderlik Péter a politika- és társadalomtörténeti folyamatokat az amerikai regényekben és a hollywoodi filmekben is azonosítja, legyen szó a klasszikus westernekről, Chaplin komédiáiról, a hippikorszak ellenkulturális alkotásairól vagy Reagan elnökségének „egyszemélyes hadsereg”-típusú ak¬ciófilmjeiről, a „kölcsönös elrettentés” nukleáris doktrínáját pedig a Dr. Strangelove című hidegháborús szatírán ke¬resztül magyarázza el. A szerzőtől nem idegenek a jelenbeli kiszólások sem, így tűnik fel Henry Ford kora Elon Muskja¬ként, vagy éppen William McKinley, a „védővámok Napóleon¬ja” Donald Trump előképeként. Az izgalmas kötetből nemcsak arra kapunk választ, hogy ki a legalulértékeltebb republikánus és a legkevésbé megbe¬csült demokrata elnök, hanem arra is, hogy miképp emel¬kednek fel és hanyatlanak le a nagyhatalmak – a szerző pe¬dig hitet tesz amellett, hogy az Egyesült Államokat