A középkori magyar művészettörténet kiemelkedő emlékét, a kassai Szent Erzsébet-székesegyházat, illetve elsősorban annak csodálatos szárnyasoltárát mutatja be kötetében a szerzőpáros. A 14-15. században épült dóm 1474 és 1477 között készült, ma is megcsodálható főoltára a maga nemében egyedülálló alkotás: "sarokvasakon mozgatható kettős szárnyain 48 aranyozott, 125x80 cm-es táblakép látható az egyházi év megfelelő időszakához igazodva. A belső szárnyoldalakon nyitott állapotban Árpád-házi Szent Erzsébet legendáját tekinthetjük meg. Ha a belső szárnyakat behajtják, ezek hátoldalán és a külső szárnyak belső oldalán a Krisztus szenvedésének története tárul elénk 24 képben. Ha a külső szárnyakat is behajtják, akkor ezek külső oldalán Mária életének néhány főbb állomása és Jézus gyermekségének története jelenik meg előttünk. Katolikus hagyomány szerint az oltár az év nagyobb részében nyitva áll, és a Szent Erzsébet-legendát láthatják a hívek. A nagyböjti időszakban az oltár belső szárnyait csukva tartják, s így illő módon a passió jeleneteit nézhetik az emberek. Advent idején az oltár teljesen zárva van, ekkor tekinthető meg...