A nőtörténetírás izgalmas határvidékére vezeti olvasóit Magyari Hajnalka, aki a patriarchális berendezkedés révén évszázadok elnyomott státuszban tartott nők sajátos csoportjára irányítja a figyelmet. Izgalmas történetírói munkájában a kriminológia területére is áttéved, mivel az általa bemutatott nők egytől egyik sorozatgyilkosként lettek elítélve. A szerző alaposan feltárja, hogy az egyes nőket és asszonyokat mi motiválhatta, milyen módszerekkel dolgoztak, milyen lehetett a személyiségük, s hogy tetteikre miként reagált a kortárs társadalom. A szerző nem akarja szörnyű tetteik alól felmenteni a tárgyalt nőket, de kifejti, hogy gyakran éppen a marginalizált vagy elnyomott csoportok képviselői kényszerültek arra, hogy így cselekedjenek, az elnyomott, abuzált helyzet miatt személyiségük nagyban torzulhatott. Sorozatgyilkosnak nevez minden olyan elkövetőt a kriminológia tudománya, akik kettőnél több gyilkosságot követtek el; ez a könyvben tárgyalt nőkre kivétel nélkül igaz, akik között megtaláljuk a klasszikus fekete özvegy típusát, aki anyagi okokból vagy kényszerből idősebb férjhez megy hozzá, akit természetesnek tűnő halállal küld a másvilágra.