1896-ban került bemutatásra Oroszországban a Sirály, Csehov első olyan színműve, amelyen nyilvánvalóan érzékelhetőek a szerző megújító szándékai. A minimális cselekmény, a valóságot átszövő finom bánat és melankólia, a semmi drámai ereje, a tragédia és irónia keveredése, az önéletrajzi és egyéb valós elemek történetbe szövése mind olyan elemek, amelyek forradalmian újnak számítottak a dráma műfajában. Csehov fő karakterei itt mind művészek, színésznők és írók, Arkagyina már befutott színművésznő, Trigorin ismert író, Nyina és Trepljov pedig feltörekvő fiatalok.