Az impozáns kivitelű kötet a 2020-ban elhunyt Kossuth-díjas erdélyi költő egyik legfontosabb, központi motívumköre, lírai ciklusa és posztumusz kötete. A kolozsvári Sétatér (a mai Központi park), annak tava és a hattyúk Szőcs Géza költészetében Erdély, a szülőváros és magának a költészetnek a metaforájává váltak. A versek gerincét a kolozsvári sétatéri tó, az ott úszó hattyúk, a köd, a víz alá merülő múlt és a város kulturális emlékezete adják. A kötet nem csupán Kolozsvár-topográfia vagy nosztalgikus visszaemlékezés, hanem a lírai avantgárd, a politikai-filozófiai esszéizmus, a groteszk próza és a monumentális zeneiség (opera) belső párbeszéde.