Kortárs líránk jeles alkotójának túlnyomó többségében szonetteket tartalmazó könyve a maga egészében a különállás lírája. Mintha a költő versről versre azt igazolná, hogy nem részese a mai költészet fő sodrainak, ő az életművével a maga egyszemélyes mítoszát építi. Ahogyan a pályatárs, Győri László írja: „A klasszikus álmok fanatikusa, aki szembeszáll a szétzilált, elrongyolódott verseszménnyel”. Gondolati líra ez a javából, ugyanakkor személyes, hiszen önértelmező és kapcsolatelemző szándék is jellemzi (A semmi ellen; Ha nem vagyok kész; Egy percre óriás; A leghosszabb pillanat). A kötet kevés számú nem szonett formájú verseinek egyike, a Mozdulatlan dolgok című költemény esszenciálisan adja vissza a magáról és a társról való gondolatát