A regény főszereplőjének, Schelle Évának a sorsa az egész huszadik századon átível. A monarchiabeli sváb falucskában fölcseperedő kislányt nagyszülei, Ópapa és Róza nánó nevelik, akik Vucának becézik. Schelle Éva életének eseményeit a történelem mozgatja, és bár tiszta, naiv lélekkel sohasem akar részt venni annak alakításában, mégsem kerülheti ki. Éva eszes lány, aki telefonkezelői vizsgát tesz, majd ápolónőnek tanul és közben barátnője, a polgári családból származó Ditke révén értelmiségi körökbe is bekerül. Sokat olvas, németül és angolul is beszél, mindamellett a magyar nyelvet is igencsak választékosan használja. Az Ópapájától sokszor hallott közmondás "hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát" egész életének mottója lesz.