A samanizmus nemzetközi hírű kutatója, Hoppál Mihály azon tanulmányaiból állított össze kötetet, melyben a 20. század végén és a 21. század elején Szibéria szerte és Kínában végbement - sámánokat is érintő - változásokat kívánja bemutatni. Mint az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa (2003-tól 2009-ig igazgatója) három évtizeden át rendszeresen felkereste azokat a kis népeket, akiknél a sámánság nyomai felfedezhetők. E terminus használata tudatos a bevett samanizmus helyett, mert a második főrészben közölt elemzéseinek célja nem egy általános modell felvázolása, hanem inkább a sámánok kultúrájának helyi jellegzetességeit feltárni. Hipotézise szerint a lokális történésekben kimutatható a globális tendencia, amely fordítva is igaz.