Varga Illés elbeszélésciklusa, a Rideglegény elején így magyarázza meg a címet, egyik számadó szereplőjéről, Vén Kerecsenről szólva: „Maga szilaj pásztorrá, rideglegénnyé lett: nőtlen férfiúvá, aki élete legnagyobb részét lakott településektől távol töltötte. Családja, háza, vagyona nem volt – legfeljebb szeretőt tartott; néha a csárdákban talált egy-két könnyűvérű nőszemélyt, akinek képét a tükrösére, sótartójára faragta”. Leginkább ilyen típusú karakterek bukkannak fel az elbeszélések lapjain, melyek a középkortól a 19. század végéig mesélnek el történeteket, a szereplők mozgástere pedig az Alföldön túl a Kárpát-medence más tájaira is elkalauzolja az olvasókat, sőt olyan is van (Csalafinta Csalárd), amelynek címszereplője, megszelídített sárkánya egészen Törökországig repül.