Ki hallja sikolyaid az űrben, ha csak szerda délután fél kettő és háromnegyed három között engedélyezik, az ebédszüneted végéből, öt percben? Ki mondja meg, mi valóság és mi az, amit csak képzelsz, ha magad se tudod, mióta nem láttál már élőt, vagy akár holtat? Merülj el egy történetben, ahol nemcsak a valóság szövete, hanem a saját létezésed is kérdésessé válik! Vajon engedélyezte a hivatal? Az űrben, ahol a cinizmus is csak addig véd, míg van kivel szemben gyakorolni. De minden sarok árnyai közt ott rejtőzik... a megalázó egyedüllét. Ez nem egy egyszerű történet. Egy harc a valóságért, a szeretetért, a szabadságért. Ha elég bátor vagy, hogy végigjárd ezt az utat, indulj el egy új világ felé. És tudd: ami a végsőkig veled marad, az a Reménység.