A pittsburghi születésű Walter McClintock (1874-1946) 1891-ben végzett a Yale Egyetemen. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata expedíciójának fotósaként, 1896-ban Északnyugat-Montanába utazott. Az út során összebarátkozott az expedíció feketelábú indián felderítőjével, William Jacksonnal, vagyis Siksikakoannal (Feketelábú Ember). Munkájuk végeztével Siksikakoan meghívta McClintockot a Feketelábú Rezervátumba. Itt Őrült Kutya, az egyik főnök, a Naptánc-szertartás medicinás embere fiává fogadta, és McClintock az elkövetkező négy évet a feketelábú indiánok rezervátumában töltötte, mint a törzs megbecsült tagja. McClintock úgy vélte, hogy az indián közösségek gyors, drámai változásokon mennek keresztül, amelyek eltörölhetik hagyományos kultúrájukat, ezért megpróbált mindent dokumentálni, amit csak tudott. Könyveket írt, fotókiállításokat rendezett és számos nyilvános előadást tartott a feketelábúakról. A Régi Északi Ösvény is a részletes jegyzetei alapján készült, először 1910-ben adták ki. A Régi Északi Ösvényben McClintock bemutatja a feketelábú indiánok hétköznapi szokásaikat, hiedelmeiket, tabuikat és számos szertartásukat, mint a Naptáncot. A törzsi legendák és mítoszok sem kerülték el a figyelmét, de a szerző a híres harcosok és sámánok történeteit is papírra vetette. Akit érdekel az észak-amerikai síksági indiánok kultúrája, azon belül is a feketelábúak hagyományai, annak a Régi Északi Ösvény igazi csemege.