Egy igazi pedagógiatörténeti - és tovább tágítva a határokat, kultúrtörténeti - érdekesség kerülhet most az olvasók kezébe, ékes, bölcs és sokszor mulatságos példája a negatív pedagógiának, vagyis annak, hogy komolykodva megfogalmazott, de nyilvánvalóan élcelődő ellenpéldák görbe tükrében mutasson rá a szerző a valódi nevelési irányelvekre. Az eredeti művet okítási, okulási célzattal egy tizennyolcadik századi német evangélikus pap és pedagógus, Christian Gotthilf Salzmann vetette papírra; a kötet első alkalommal 1780-ban jelent meg. Magyar nyelvre több mint ötven évre rá ültették át: a mű Kolozsvárott került kibocsátásra - ennek az újra kiadott, küllemében modernizált változata a jelen kiadvány. A nevelési meglátásait, tanácsait - természetesen feje tetejére állított - rövidke példázatokba, tanulságos történetekbe csomagolva adja át az olvasónak, aki így sok-sok egyéb mellett olyanokról értesülhetnek, mint a módjairól, hogy "magunkat a gyermekeink előtt gyűlöletessé tegyük", "gyermekeinket irigységre és káron való örülésre tanítsuk", "félelmet öntsünk beléjük az égiháború eránt", "az emberszeretetet elfojtsuk", "gyermekeink előtt hitelünket elveszítsük", "jó oktatásokra érzéketlenné tegyük", netán "hazugságra tanítsuk". A kötet érdekessége szokatlan pedagógiai-pszichológiai módszere mellett, hogy közvetve sok tényt elárul a korabeli hétköznapi polgári élettel, életszemlélettel kapcsolatban. A szöveget Kurdi István grafikus illusztrációi kísérik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"