Gábor Enikő Balogh Rudolf-díjas fotóművész munkái különleges helyet foglalnak el a magyar képzőművészetben. Nem csak azért, mert a fényképészet és a festészet határán állnak, vagy azért, mert a technikai tudatosság és kísérletezés minden projektjét újabb és újabb invencióval és lendülettel tölti meg, hanem azért is, mert munkái számos lehetséges megközelítés révén reflektálnak a kép jelenlegi helyzetére, a digitális és virtuális korszak eredményeire és hatásaira. A Pszichogramok egy több éven át formálódó alkotói kutatás eredménye, amely a pszichológiai tesztek ábráit, eszközeit és vizuális struktúráit értelmezi újra az analóg fotográfia nyelvén. A Szondi-teszt ösztönprofiljaitól a Rey–Osterrieth komplex ábrán és a Toulouse–Piéron figyelemteszten át a különféle szem–kéz koordinációs eszközökig olyan rendszerek jelennek meg a könyvben, amelyeket eredetileg az emberi személyiség, figyelem, emlékezet vagy képességek vizsgálatára hoztak létre. A művészt azonban nem a diagnózis vagy a mérés eredménye érdekli. Az egyes tesztek működési elvét és módszertanát az analóg fotográfiai eljárások saját folyamataival állítja párhuzamba: a szabályok, ismétlések, reakciók és eltérések mindkét rendszerben a kép létrejöttének aktív résztvevőivé válnak. A különböző kísérleti fotográfiai eljárások segítségével a tesztek struktúrái autonóm képekké alakulnak, miközben a kontrollált módszer kiszámíthatatlan anyagi folyamatokkal, véletlenekkel és személyes gesztusokkal találkozik. A Pszichogramok arra kérdez rá, miként próbáljuk rendszerezni és mérhetővé tenni az embert – és mi az, ami mindebből szükségszerűen megragadhatatlan marad. A könyv egyúttal az analóg és digitális képalkotás, az emberi jelenlét és az algoritmikus gondolkodás változó viszonyát is vizsgálja, miközben következetesen a fizikai kép, az anyag és az egyszeri alkotói gesztus tapasztalatához tér vissza.