Ha létezik gasztroföldrajz, akkor György Zsombor riportkönyve biztosan e körbe tartozik. Az újságíró foglalkozásánál fogva járja az országot, és amerre megfordul, megkóstolja a helyi specialitásokat, a táj jellegzetes étkeit. Így könyve az északkeleti határvidéktől, Csengertől az ország délnyugati csücskéig, a zalai Nemespátróig egyetlen hatalmas kulináris kalandozás „útikönyve”. A szerző szerint ma Magyarországon az emberek sokszor azt sem tudják, mit főznek és fogyasztanak a szomszéd faluban – e hiány szellemi kitöltésére vállalkozott e könyvével. A honi mezőgazdaságról szóló fanyalgó hangvételű bevezető írás (Terítés) mondandójával ellentétesen a kötet 120, receptekkel kombinált riportszerű írása többségében elismerően, helyenként lelkesen szól egy-egy település, kistáj helyi alapanyagokból készült specialitásairól.