A kommunista diktatúra 1950. szeptember 7-én kelt elnöki tanácsi rendeletével huszonhárom férfi szerzetesrend 182 rendházában mintegy 2500 szerzetest, negyven női rend 450 rendházában pedig mintegy 10.000 szerzetes nővért fosztott meg hivatásától, otthonától, közösségétől és ingóságaitól. Ez a könyv azoknak az irgalmas nővéreknek, a Szeretet Leányainak állít emléket, akiket a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorba internáltak – pár kilakoltatott idős bencés helyére rögtön az első estén közel nyolcvanat. Ötven év alatt összesen négyszázukat helyezték örök nyugalomra a falu temetőjében. Öreg ápolónőket és műtősnőket, óvodai dadusokat és főiskolai tanárokat, orgonaművészt, fegyőröket a márianosztrai női börtönből, akik gyakran elképzelhetetlenül nehéz körülmények között végigdolgozták az egész életüket. „Isten szeretete sürget minket” – ez a jelmondatuk. A bakonybéli otthonban ötven év alatt elhunyt nővérek személyes apróságai kis batyukban sorakoztak a padláson. Azokból került elő hét kéziratos receptes füzet, amelyekből két kötetrevalót válogattam össze. Az első Apácapác címmel jelent meg 2025-ben, „rendes ételekkel” és melegkonyhai tésztákkal. Ebben a másodikban csak édességek vannak, finom tortáktól egyszerű lepényekig, mézesekig, sőt kukoricaprószáig és a címben szereplő répakekszig. Meg egy bevezető tanulmány: megkésett és érdemeiket nézve messze nem kielégítő tisztelgés történelmünk e szinte teljesen feledésbe merült hősnői, a „szürke nénék” előtt.