A poligráfia (PG) és a poliszomnográfia (PSG) fogalmát Holland és munkatársai írták le, értve alatta több paraméter szimultán felvételi technikáját, elemzésének, értékelésének gyakorlati és elvi szabályait. E módszerekkel mind többször találkozunk a kardiológiai, a gasztroenteorológiai, az urológiai diagnosztikában, jóval gyakrabban a neurológiai diagnosztikában, az epileptológiában, a tudatzavarok differenciáldiagnosztikájában, valamint összetett élettani kutatásokban (űrorvostan, munkaélettan). Központi jelentőségre azonban az alvásmedicinában tettek szert. Ennek a jelentős részben élettani, neurológiai, pszichiátriai indíttatású, határterületi diszciplínának a diagnosztikája a poligráfiára és a poliszomnográfiára épül. Dr. Szakács Zoltán új, Poliszomnográfia című könyve távolról sem üdítő olvasmány („like a Coke”), hanem egy igényes, a tárgy történeti előzményeit és az eljárás mai, vitatott részleteit is feltáró, ugyanakkor a poliszomnográfia alkalmazásában, értékelésében útmutatást nyújtó kézikönyv. A kézirat nyelve világos, kellően részletező, gondosan tagolt.” (Idézet Prof. Dr. Böszörményi-Nagy György lektor szakvéleményéből)” A könyv 7 fejezetből áll: 1. fejezet: Alvásstádiumok és alvásvizsgálati alapok 2. fejezet: A kardiorespiratórikus funkciók paraméterei 3. fejezet: Az alvásmonitorozás technikája: differenciálerősítők, digitális poliszomnográfia és szűrők 4. fejezet: Az alvásstádium meghatározása felnőtteknél 5. fejezet: Biokalibráció, műtermékek és az alvás gyakori változatai 6. fejezet: A napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás-képesség mértékének objektív mérésére szolgáló tesztek (MSLT, MWT) 7. fejezet: Az alvás betegségeinek poliszomnográfiás vizsgálata