A jelen kötet szerzői rendhagyó módon szeretnék a bölcseleti irodalomban eddig kevésbé jártas olvasókat és a filozófiai alapműveket, meghatározó gondolkodókat és műveiket közelebb hozni egymáshoz. Thomas Cathcart és Daniel Klein az egyetem óta ápolja barátságát, s már ekkor felfedezték, hogy egy jó vicc hasonlóan tud működni, mint egy filozófiai állítás: a nyelvet és a képzeletet hozza játékba, miközben a kimozdítja a befogadót, valami olyasmire utal, mi nem megszokott, nem hétköznapi, a nyelvben jön létre és nem mutat azon túl. A felismerést tettekre váltva a jelen könyvben vicceken, általuk csak „filogegeknek” nevezett nyelvi tréfákon keresztül rántják le a földre a metafizika olykor ködös állításait.