A 19. század utolsó harmadának jelenetős, de például Mikszáth Kálmánhoz képest jóvalta kevésbé ismert novellistájáról és kiemelkedő újságírójáról, Petelei Istvánról jelentetett meg vaskos monográfiát Bárdos Dóra, aki kiemeli, hogy az életmű kritikai kiadása óta, melynek negyedik, záró kötete 2014-ben jelent meg, mellyel Török Zsuzsa az irodalomtörténet évszázados adósságát törlesztette, a teljes életműre irányuló kutatások elől is elhárult az akadály. Részben ezt demonstrálandó látott napvilágot a jelen kötet, amely egyszerre szeretne az érdeklődő közönséghez szólni, felhívva a figyelmet a Petelei-életmű olvashatóságára és ezen keresztül elévülhetetlen poétikai eredményeire, a szakmai közeghez, valamint kitekintésképpen a magyartanárokhoz. A mellékletek között ugyanis egy óravázlatot is találunk Petelei Ö. T. O. című szövegének tanórai feldolgozásához. Előtte azonban majd négyszáz oldalra rúgó értekező rész tölti ki a könyv nagyobb hányadát. Bárdos Dóra az elméleti és módszertani bevezetést követően a Petelei-recepciót nézi meg közelebbről, majd a Petelei szövegek kiadástörténetét, illetve az ezek kapcsán formálódó befogadástörténetet.