Az álneves szerző művében a hármas számnak kulcsszerepe van. Először is a könyv három műfajú: próza, vers és kép együttese alkotja a textusát. A szövegkorpusz három fejezetre tagolódik: Hajnali derengés; Ébredés és Fonáktündér, mintegy jelezve, hogy a mű gondolati fölismerésekről szól. Végül három alak jelenik meg benne: a persona non grata, a vándor és persze maga a szerző. Ám a téma és a megjelenítés egyetlen célt szolgál: a tudat működésének, a gondolatok áramlásának a leképezését, annak nyomon követését, hogyan születnek meg a létezés lényegére vonatkozó fölismerések. Ilyen értelemben – csak ilyen értelemben! – némileg emlékeztet James Joyce Ulysses című regényére; és ahogyan az az Odüsszeia kompozícióját idézte, úgy a Persona non grata az ír alkotó regényét juttatja az olvasó eszébe.