Az örökbefogadásról szól Domitille de Pressensé bájos és megható története, ugyanakkor egyben a felmerülő érzések detektálása is a spirál fűzésű állatos mesekönyv. Főszereplője egy aranyos kis jegesmedvebocs, akit egy zöld sárkányházaspár vesz magához. „Pastel nem hasonlított sem az anyukájára, sem az apukájára, mégis boldogan éldegéltek ők így hármasban.” Törvényszerű, hogy az adoptált kisgyermekek számára kell valami megnyugtató információ a származásukról, ami eloszlatja kételyeiket. Gyanakvásuk abból ered, hogy őket valahonnan elhozták. Ebből a szorongásukból fakad a szülői teherbírás próbára tétele, ami Sárkányéknál is bekövetkezik. Pastelt előbb az óvodában gúnyolják, majd az iskolában, mert nem zöld, és nincsenek szép, hosszú karmai.