Magyar Miklós, aki közismerten a francia irodalom és kultúra hazai népszerűsítője, most lebilincselően érdekes, olvasmányos könyvet írt a művészetek fővárosáról. Nem módszeres várostörténetet, műemléki városkalauzt vagy útirajzot állított össze, hanem mesélős modorban, anekdotikus elemekkel fűszerezett esszében ad bőséges ízelítőt Párizs építészetéről, köztérténelmi eseményeiről, kultúr- és művészettörténeti érdekességeiről, színházi és irodalmi életéről, olyan kézzelfogható és szellemi vonásairól, amelyek együttesen Párizs világhírnevét adják össze. Az első fejezetben (Vissza a múltba) fölkeresi a középkori városfal maradványait; képet ad a Zola által megírt hajdani vásárcsarnokról, azaz Párizs gyomráról; bemutatja a világhírű egyetemet, a Sorbonne-t, az 1900. évi világkiállítás díszes épületeit, köztük a magyar pavilont.