A pszichológusként praktizáló erdélyi írónőnek, Albert Ildikónak két szenvedélye van, az utazás és az olvasás. Foglalkozása és szenvedélyei kerültek harmóniába Párizsról szóló, mozaikos szerkezetű esszéregényében, ugyanis kifinomult lélektani érzékkel, jelentős irodalmi műveltséggel és az idegen tájak iránti rajongással írta meg. Az utóbbit olyan erővel érezte, hogy kéthetes párizsi tartózkodása után alig tudott visszailleszkedni hazai környezetébe. Élményeit visszaadó regényének két szövegrétege van: egy esszé irályú útirajz és egy szerelmi történetet elbeszélő próza. Az elsőnek a hőse Párizs, a másodiknak egy meglehetősen fura alak, a Férfi.