Talán továbbra is a vátesz toposszá merevített alakja miatt nem esik annyi szó irodalom és gazdaság kapcsolatáról, mint amennyit az izgalmas és alapvetően multidiszciplináris téma megérdemelne. A jelen kötet éppen ezért üdvözlendő, melyben a szerző, Wirágh András arra vállalkozott, hogy 51 századfordulós magyar írón keresztül nézi meg a korszakban milyen kilátási lehetőségei voltak egy írásból élő értelmiséginek, milyen határok álltak a filoszok elébe, esetleg milyen kitörési lehetőségek egyengették a fiatal és feltörekvő nők és férfiak útját. Wirágh a költők, drámaírók és írók karrierjét egyként hasonló alapossággal tárja fel. A karrierlehetőségek felvázolása a kortárs tárdalomról is többet elárulhat, betekintést nyújtva a korszakot meghatározó, elsősorban vadkapitalista jegyeket mutató társadalmi és gazdasági alrendszerek működésmódjáról. Wirágh a szerzők pályájának kezdetétől vizsgálja kiválasztott hőseit. A felvetett témák között találjuk az írás és publikálás jogi aspektusának feltárását, amely elsősorban szerzői jogot érintette; a korszakban tettek ugyanis először kísérletet a nevezett szerzői jog tisztázására, és ha szükséges volt, annak megvédésére, illetve pontosabb keretek között megvalósuló jogi szabályozására. Olyan jelentős alkotókat találunk Wirágh elemzései között, mint Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Bródy Sándor, Cholnoky László, Csáth Géza, Herczeg Ferenc, Ignotus, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula, a sort még lehetne folytatni, összesen tehát ötvenegy szerző karrierje, kulturális érvényesülési lehetőségei kerülnek terítékre.