A 17. század az orvostudomány nagy változásának időszaka, amikor a középkori eredetű, a 16. században még eleven, Istenre hagyatkozó, a gyógyítással szemben szkeptikus szemléletet a fűben-fában orvosságot sejtő empíria után lassan – érvényesen csak a 18. században – kiszorítja az okokat fölismerő, hatóanyagokkal operáló orvostudomány és gyógyszerészet. Hozzátehetjük, egy ideig még tovább élnek a babonás eljárások, varázsló szövegek és hiedelmek. Ebből a korszakból (1677) származik az a kéziratban maradt orvosságos könyv, amelynek első megjelenését üdvözölhetjük az Attraktor Kiadónak a magyar művelődéstörténet elfeledett értékeit újra felfedező sorozatában (Intra Hungariam…).