Aki nyomon követte az elmúlt években Müller Péter örvendetesen gyarapodó életművének egyes stációit, az bizonyára megérti, hogy sokan miért érezték a Szeretetkönyvet (201420005) pályája csúcsművének, összegzésének. Nem csoda, hogy tartottunk tőle - talán ez lesz az utolsó műve. Mert ugyan mi egyebet lehet hozzátenni az elmondottakhoz? Nos, mindezt megtudhatjuk az író új kötetéből, amely tulajdonképp nem egyéb, mint előző művének továbbgondolása, részletezése, felsőbb regisztere. A téma gyakorlatilag ugyanaz, mint ahogy a stílus is: megannyi példatörténettel, anekdotával átszőtt, misztikus hangulatú közös elmélkedés a lélek dolgairól, fejlődéséről, a fájdalmakról, persze az örömökről - szóval a szeretet megannyi arcáról. Mivel ebből az élményből - amelyre mindannyian soha el nem múló szenvedéllyel vágyunk - csak kevesen, keveset kapunk, ezért felkavaró olvasmány a könyv. De mindez jó, hisz általa újra megérthetjük, megérezhetjük, hogy semmi más nem fontos a világon az egymás iránti szereteten kívül. És ha az működik, ott lángol az öröm is az életünkben... "www.kello.hu © minden jog fenntartva"