Szabó Magda nagy empátiával viseltetett az állatok iránt, otthonában mindig tartott cicákat, később kutyákat, többnyire az utcán lelt rájuk, vagy hirdetés alapján szánta meg az árvákat; támogatott állatmenhelyeket, az állatokról még végrendeletében is megemlékezett. Állatszeretete összekötötte a Júlia utcai szomszédaival, akik - ha az írónő és férje távol voltak, ami gyakran megesett - szeretettel gondozták macskáját, Évukát. Évuka nevében azután az írónő szellemes, bűbájos kis macskaleveleket írt, amelyekben jelentést tett a gazdik furcsa szokásairól.