Márjánovics Diána, az ELKH BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, jelen kismonográfiájában Mészöly Miklós írói korszakának első felében keletkezett műveit helyezi új fénytörésbe. A kanonizált művek, mint Az atléta halála vagy a Saulus saját prózapoétikai eljárásait elemzi a szerző, mely során kimutatja, hogy a példázatosságra törekvő irodalmi szemléletmód igenis összeegyeztethető a polifonikus szerkesztéssel. A kötet kiemelkedik a kortárs irodalomtudományos művek közül, mivel nem csak az egyes Mészöly-művek értő elemzését és újragondolását olvashatjuk, hanem a kutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Mészöly-hagyatékot is alaposan átrostálta, a művek genetikus elemzését adva így, mely eljárás különösen a Pontos történetek, útközben című elbeszélésgyűjtemény alaposabb megértéséhez járulhat hozzá.