A Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagyis az elmúlt bő másfél évtized magyar politikai, társadalmi és gazdasági folyamatainak keretrendszerként szolgáló intézményi és személyi hálózatokból összeálló struktúrát nem lehet a maga teljességében Orbán Viktor személye nélkül megérteni. A jelen kötet két politológus szakírója éppen erre tesz kísérletet, amikor az elmúlt rezsim főbb jellemzőit Orbán karakteréből, politikai karrierjéből vezetik le. Ám ezzel Zárug Péter Farkas és Török Gábor korántsem akar normatív ítéletet mondani; elemző írásukban sokkal inkább egy értelmezési keretet, sajátos interpretációs játékteret nyújtanak és nyitnak meg, melyen belül a NER és az Orbán-jelenség érthetőbbé válik.