Prof. Dr. Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnőkének ajánlásából idézünk néhány gondolatot. Prof. Dr. Poór Gyula Széchenyi-díjas akadémikus egész életét a mozgásszervi betegek gyógyításának szentelte. A rochesteri Mayo Klinikán a csontritkulás következményeinek tudományos vizsgálatát végezte, és az ehhez kapcsolódó publikációk hozták meg számára a nemzetközi elismertséget. Vezetői funkciói közül az ORFI főigazgatójaként végzett negyedszázados munkájára lehet a legbüszkébb, ami alatt neve szinte összeforrt az intézetével. Az intézmény falai között munkatársaival sikerült megvalósítania a XXI. századi modern reumatológia és immunológia hazai gyakorlatát, beleértve a biológiai terápia bevezetését. Hitte, hogy a kórházban megfordult minden betegnek a gyógyításon túl adni kell egy-egy cseppet a kultúrából, a művészetből és a szakralitásból is, ami felemeli őt. A konzervatív gondolkodású orvosprofesszor életében hitének megtartása mindig irányadó volt, ami az egyén, a másik ember és a transzcendens létező közötti harmónián nyugszik. Identitásának megtalálása mellett tudatosan törekedett személyiségének fejlesztésére, arra, hogy a földi szolgálat teljesítésében „önmaga túlsó partjára érjen”.