Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője újabb regénnyel jelentkezett, melynek forrásvidékét– a korábbi műveihez hasonlóan – a magyar irodalom legtisztább hagyományában lelhetjük meg: a regény egyaránt tekinthető a groteszk humor, a sötét színekkel megfestett társadalmi szatíra értő folytatásának, a posztmodern másodvirágzásának, valamint az irodalom és zsurnalisztika szerelemgyerekének. A szerző, miközben tobzódik a kortárs magyar nyelv gyorsan változó beszélt regisztereiben, kísérletet tesz rá, hogy nyelvileg is megragadja az illékony valóságot. Az irodalom és az üzleti élet kapcsolatáról, valamint a szöveg születésének hátteréről is lerántja a leplet – természetesen mindezt önreflexív és önironikus gúny kíséretében.