Gareth Hinds Odüsszia című képregénye az egyik legelismertebb modern adaptációja Homérosz halhatatlan eposzának, amely hűségesen követi az eredeti történetet, miközben a vizuális történetmesélés eszközeivel új perspektívát nyit az olvasó előtt. Az eposz középpontjában Odüsszeusz hosszú és viszontagságos hazatérése áll, aki a trójai háborút követően küklópszokkal, szirénekkel, tengeri szörnyekkel és bosszúszomjas istenekkel dacolva igyekszik visszatérni Ithakába családjához. Hinds adaptációja megőrzi a történet epikus szerkezetét és erkölcsi dilemmáit, ugyanakkor feszesebb cselekményvezetéssel és filmszerű jelenetépítéssel teszi könnyebben befogadhatóvá a klasszikus művet. A szerző kiváló érzékkel használja ki a képregény médiumának lehetőségeit: a szöveg és a képek egymást kiegészítve mesélnek, így a hosszabb leírásokat sokszor egyetlen kifejező képsor helyettesíti. Hinds akvarellhatású, festői rajzvilága különösen emlékezetes: finoman váltakozó színpalettája, lendületes vonalvezetése és monumentális tájábrázolása egyszerre idézi meg az ókori világ mitikus hangulatát és a modern grafikus regények vizuális gazdagságát. A szereplők arckifejezései és testbeszéde árnyaltan közvetítik az érzelmeket, míg a csatajelenetek és tengeri utazások dinamikus kompozíciói különösen látványos olvasmányélményt nyújtanak. A magyar kiadásnak köszönhetően a történet azok számára is könnyen hozzáférhetővé válik, akik még nem olvasták Homérosz művét, vagy idegen nyelven nem vállalkoznának rá. A képregény elsősorban a fiatalabb olvasókat és a vizuális történetmesélés kedvelőit szólíthatja meg, ugyanakkor a klasszikus irodalom iránt érdeklődő felnőttek számára is értékes és igényes feldolgozás.